Karády Katalin legendás alakjának és az őt övező világnak van valami vonzó bája. Nagymamám legkedvesebb színésznője volt. Filmjeit sokszor néztük együtt meleg kakaót iszogatva. Most egy lépéssel közelebb kerülhettem a színésznőhöz, mert nekem még volt szerencsém ellátogatni és kellemes beszélgetés mellett elfogyasztani egy finom kávét  a Karády Katalin Múzeum és Kávézóban, Budapesten a II. kerületben. Itt nemcsak személyes tárgyakkal találkozhattok, de megkóstolhatjátok a legendás Karády szeletet, vagy koccinthattok a színésznő emlékére a róla elnevezett borokkal. De, szerintem a kávét sem érdemes kihagyni.

Sajnos szomorú aktualitása is van a mai blogbejegyzésnek, mert a kávézó december végén végleg bezárja kapuit.

A múzeum kávéházhoz érve márvánnyal borított terasz fogad minket Budán, a Lövőház utcában. Miután beléptünk  az alagsori kávéházba, akkor már látjuk, hogy ez bizony nem az átlagos múzeum.

A lépcső mellett vitrinben áll a színésznő bundája, személyes értéktárgyai, a róla szóló könyvek. Az asztalon Karády arcképével és híres dalrészleteivel díszített alátét, a hangszórókból Karády Katalin dalait hallhatjuk.

A belső teremben fali vitrinekben elhelyezett pici emléktárgyak, bross, cigarettatárca, kiskanál. Amerikai fellépéseit bemutató plakátokkal díszített falfelület. Előtte egy kicsi asztal gobelin huzatú székkel. A belső szalonban eredeti filmplakátok találhatóak. Finom, és elegáns, amilyen maga a színésznő is volt.

Egy kicsit térjünk vissza a Karády Katalinhoz. 

105 éve, 1910. december 8-án Budapesten született Karády Katalin – született Kanczler Katalin – magyar színésznő, énekesnő, Budapesten – mindmáig egy korszak szimbóluma. 1939-ben forgatta első és legsikeresebb filmjét, a Halálos tavaszt. Az ártatlanul romlott Ralben Edit figurája egy csapásra ismertté tette, az Ez lett a vesztünk című dal elindította énekesnői karrierjét is. Sajátos, mély hangján később slágerek tucatjait énekelte. Nevére tódult a közönség, évről évre többet forgatott, 1942-ben hét film készült vele. Gyakran volt Jávor Pál partnere, így a Valamit visz a vízben, a Szováthy Évában és az Egy tál lencsében. Sztár lett, a nők utánozták frizuráját, öltözködését. Magánéletét számos legenda övezte – s Ujszászy Istvánnal, a hírszerzés főnökével szövődött szenvedélyes viszonya. A német megszállás után letartóztatta a Gestapo, barátai csak nehezen tudták kiszabadítani. A nyilas rémuralom idején zsidókat mentett, amiért 2004-ben posztumusz a Világ Igaza kitüntetést adományozták neki. Az 1945 utáni világban már nem találta helyét.  1951. február 20-án hagyta el az országot, itthon ezután a neve sem hangozhatott el. Brazíliában, majd New Yorkban telepedett le. Filmjei: – 1939 Halálos tavasz; 1940 Erzsébet királyné; 1940 Hazajáró lélek; 1941 Egy tál lencse; 1941 Ne kérdezd, ki voltam; 1941 Kísértés; 1941 A szűz és a gödölye; 1942 Szíriusz; 1942 Tábori levelezőlap; 1942 Halálos csók; 1942 Csalódás; 1942 Alkalom; 1942 Valahol Oroszországban; 1942 Külvárosi őrszoba; 1942 Egy szív megáll; 1942 Ópiumkeringő; 1943 Makrancos hölgy; 1943 Valamit visz a víz; 1943 Szováthy Éva; 1943 Boldog idők; 1943-44 Machita; 1944 Hangod elkísér; 1947 Betlehemi királyok; 1948 Forró mezők. – 80 évesen huny el, New Yorkban, 1990. február 8-án. A Farkasréti temető 22/1-es parcellájában helyezték örök nyugalomra.

Forrás: Wikipédia

Szóval azt ajánlom, ha eddig még nem tettétek meg, hogy decemberben még a bezárás előtt látogassatok el a kávéházba, és tisztelegjetek Karády Katalin emléke előtt. 

Elérhetőség: Budapest II. kerület, Lövőház utca 16/b

Ma van a kávé világnapja

Az 1980-as évek óta ünnepeljük a kávézás világnapját.

Ezen a napon érdemes felkerekedni és felkeresni kedvenc kávézónkat, vagy esetleg pont a mai nap alkalmából új kávéházat kipróbálni. Ma talán még kellemes idő is ígérkezik egy késő szeptemberi kávéházi teraszra kiülős barátnős kávézásra. 🙂

A kávézók ezen a napon akciókkal, programokkal is kedveskednek a hozzájuk betérőknek. 

A kávé világnapja alkalmából szeretnék megosztani veletek a kávéval kapcsolatban  pár érdekességet.

Tudtátok, hogy:

1.

Az első magyarországi kávéház 1714-ben nyílt meg Budapesten, de az “első fecske nem csinált nyarat” . Ám kétszáz éven belül már Budapestet nevezték a világ kávé fővárosának. Közel 160 kávéház működött, amelyek a szellemi és művészi élet központjává váltak. Csak néhány a legismertebbek sorából: a New York, a Japán, a Pilvax, az Abbázia vagy a Hadik kávéház. 

2.

A kávé név arab eredetű,  jelentése pedig a “bab bora”.

3.

Nemcsak az 1848-as magyar forradalom, de a nagy francia forradalom és az amerikai polgári forradalom is egy-egy kávéházból indult. 

4. 

A magyar származású Francesco Illy (Illy Ferenc) találta fel a frisssen pörkölt kávé illatát és aromáját megőrző vákum, azaz légmentes csomagolást.

5. 

Az instant kávé születését az 1930-as években a kávétúltermelés hozta el, amikor a brazil kormány a Nestlét kérte fel, hogy hasznosítja a többlettermelésből származó kávémennyiséget olyan technológiával, hogy a kávé hosszú ideig megőrizze minőségét. Az azonnal oldódó kávégranulátum 100 %-ig kávé, csupán a vizet vonták ki belőle.

6. 

Görögországban és Törökországban a hagyomány szerint mindig a legidősebb személy kap először kávét.

7. 

Évente 500 milliárd csésze kávét fogyaszt a világ, ez naponta 1,37 milliárd csésze, amely 57 millió csésze óránként, 956 ezer csésze percenként és 16 ezer csésze másodpercenként. 🙂

…..és egy a végére, már sok helyen olvastam és személy szerint nekem is ez a kedvencem:

8. 

Törökországban régebben, érvénytelenítették a házasságot, ha a férj nem biztosított kellő mennyiségű és minőségű kávét feleségének.

Szóval ünnepeljük ma méltó módon kedvenc forró italunkat. Kávézásra fel!

Forrás: wikipedia

kávé

Flat white

Nézzük mit nevezünk Flat white-nak? 

Már régóta szerettem volna megkóstolni. 

Általában cappucinós csészében készítik. Ha el szeretnénk helyezni a kávéitalok sorában, akkor a reggeli erős, és rövid eszpresszó és a délutáni könnyed latte között helyezkedik el. Intenzív ízű és mégis lágy. Gazdagabb ízű mint a latte, de krémesebb a cappucinónál. Mégis igazi mély aromája van.

Abban a kérdésben, hogy Új-Zélandról vagy Ausztráliából származik, nem lehet egyértelműen állást foglalni. Az az egy azonban biztos, hogy a Flat white elnevezés Sidney-ben alakult ki. Tejjel dúsított eszpresszót értettek alatta. 

Összetétele: 1/3 rész eszpresszó vagy dupla esetleg tripla ristretto (eszpresszónál rövidebb erősebb kávéeszencia) 2/3 rész gőzölt tej, cseppnyi tejhabbal a tetején. Elkészítésénél a gőzölt meleg tejet óvatosan az eszpresszóhoz keverjük. A tetejére cseppnyi tejhab kerül.

Véleményem szerint nagyon finom. Szóval, ha egy kávéházban találkoztok vele ne habozzatok megkóstolni.

Kis kávétörténelem…..

Azt gondolom nem maradhat ki a különböző kávéfajták bemutatásából a kávé legrégebbi és leghíresebb elkészítési módja.

1543-ban Özdemir Pasa, az Oszmán Birodalom jemeni kormányzója szállította az első kávébabszemeket I. Szulejmán oszmán szultánnak. Később, 1554-ben két szír származású kereskedő kezdte főzni az oszmán főváros lakóinak. Ők nyitották meg Törökország első kávéházát Isztambulban. 

Játszunk el a gondolattal, mennyire jó lett volna ha ebben a kávétörténelmi pillanatban jelen lehetett volna egy fotográfus. Persze tudjuk, hogy ez abban az időben nem volt lehetséges, mert 1839. augusztus 19-ét tekinthetjük a fényképészet születésnapjának. E napon a Francia Tudományos és Képzőművészeti Akadémia együttes ülésén hatalmas nemzetközi érdeklődés közepette, a vegyi eljárást részletezve ismertette a dagerrotípia készítését.

Kis kitérő után térjünk vissza a török kávéhoz. 

A török kávé elnevezés a kávé elkészítési módjára utal, nem pedig a fajtájára.

Elkészítési módja: A pörkölt kávét többször átdarálják, míg megfelelő finomságú nem lesz. Egy hosszú nyelű sárgaréz edényben a cukorral együtt főzik, minden csésze vízhez egy teáskanál őrölt kávét adnak, és egy kanállal kavargatva felfőzik. Mielőtt a kávé felforrna, leveszik a tűzről majd még egyszer felforralják, és csészékbe öntik. A tetejére 1-1 csepp hideg vizet tesznek, mert így a zacc gyorsabban ülepszik le a pohár aljára. A kávét ízlés szerint, őrölt kardamommal is kínálhatjuk.

kép forrása: Wikipedia

Ha lesz lehetőségetek mindenképpen kóstoljátok meg. 

Egy kis utazás……

A bécsi kávé egy népszerű kávéspecialitás. Igazából egy tejszínhabos kávé, amely alapja erős feketekávé. Hagyományosan nem kerül bele sem cukor, sem tej, mert mindkettőt a teljes tejből készült tejszínhab pótolja. Tetejére pedig csokoládéreszelék, vagy fahéj kerülhet.

Bécsi kávéval először 2010 környékén találkoztam, amikor egy utazás során a Felső-Ausztriában található festői szépségű Bad Ischlben egy hangulatos kis kávéházában hívták fel rá a figyelmet.

Azóta is az egyik kedvenc kávém.

Elkészítése: Sima, vagy dupla eszpresszó kávé az alapja, erre kerül a teljes tejből készült, és kézzel felvert tejszín. A tetejét ízesíthetük, díszíthetjük csokoládéreszelékkel, vagy megszórhatjuk őrölt fahéjjal. …én most utóbbival ízesítettem. 

Persze ha Bécsben jártok akkor mindenképpen próbáljátok ki.

Szép reggelt! Kávézol velem?

Ma Szepes Mária szavaival szeretnék szép reggelt kívánni:

“A csodák mindig halkan zörgetnek ajtódon. Ha azt mondod csak a szél zúg odkint, kavics koccant az üveghez, vagy néhány száraz falvevél rezzent a földön, ha ülve maradsz, a csoda kívül reked. Te nem nyitottál ajtót neki.”

….ne maradj ülve…..

Mi az a Latte?

Az eszpresszó és a cappuccinó után a legnépszerűbb kávés italunk a Caffe Latte.

Ez egy olasz eszpresszó alapú ital, mely gőzölt tejjel van könnyítve.

A tetejére tejhab kerül, melyen aztán különböző formák alakíthatóak ki. (a latte art a kévé habfelszínén létrehozott mintákkal foglalkozik)

Összetétele: egyharmad eszpresszó, kétharmad meleg tej, és a tetején  kb. egy centiméteres tejhab található.

Azok az álmos hétfő reggelek……

Nem tudom hogy vagytok vele, de hétfőnként egy kicsit nehezen ébredek. De, azt hiszem egy jó kávéval könnyebben indul a nap.

…és egy gondolat a kávé mellé:

“Ha élni akarsz, egy dolgot meg kell tanulnod: fogadd el a dolgokat úgy, ahogy vannak, és fogadd el önmagad úgy, ahogy vagy.”

(Osho)

Arabica és robusta

A kávé, a Rubiaceae családból származó Coffea típúsú cserje termése.

Ebbe a családba kb.tíz faj tartozik, de nekünk csak kettő lehet érdekes, mert belőlük készül kávé. Az egyik az arabica kávé, a másik pedig a robusta kávé.

Az arabica kávé, lágyabb ízű, és kevesebb koffeint tartalmaz, míg a robusta kávé markánsabb ízvilágú, és magasabb a koffeintartalma. Az arabica a világ kávétermelésének háromnegyedét teszi ki. 

A különböző kávéfélék a termőhely adottságai, a kávébab minősége, a pörkölés, és az elkészítés módjának kombinációjából származik.

Beszéljünk kicsit arról a hosszú útról, míg a kávé a szürettől a poharunkig eljut.

A kávészemek szüretelését általában kézzel végzik, csak a piros, érett magokat lehet leszedni. Ezután termőhelytől függően száraz vagy nedves eljárással azonnal tisztítják és érlelik a szemeket.

Ahol a napsütéses órák száma nagy, ott a magokat négy hétig kiterítve szárítják a napon, majd egy hántológép segítségével a babszemet és a húst elválasztják egymástól.

Ahol viszont az időjárás csapadékosabb, ott nedves eljárással dolgozzák fel a kávészemeket. A kávébabot és gyümölcshúst gépekkel elválasztják egymástól, majd a babot egy speciális folyadékban áztatják és mossák. Ezután elég két hét szárítás. A kávét minden esetben további tisztításnak, válogatásnak vetik alá. Csak ezek után szállítják el.

A feldolgozás utolsó fázisa a pörkölés, amelyet folyamatosan emelkedő hőfokon végeznek. Utána derül csak ki, milyen minőségű lett a kávé, milyen illat- és ízanyagokat tartalmaz.

Napjainkban Brazília a világ legnagyobb kávétermelő országa. Utána Vietnám, Kolumbia majd Indonézia követi a sorban. Kávét termelnek persze más országokban is, de nem ekkora mennyiségben mint az előbb felsoroltak. India például nagyon jó minőségű robusta kávét termel, míg a világ legdrágább és legkeresettebb kávéját (bluemonte) Etiópia termeli.

(forrás: wikipedia) 

Cappuccino….

Szerintem nem is kell bemutatni, sokunk kedvenc kávéfajtája.

De mi is az a cappuccino és hogyan készül?

Ez a kávé alapu ital is eszpresszóból és tejből készül. Tetején finom tejhabbal. A cappucinot tartják az egyik legeredetibb eszpresszó italnak. Talán az egyik legnépszerűbb és legismertebb kávéfajta.

De, akkor lássuk valójában hogyan készül:

Egy rész eszpresszóhoz, adjunk azonos mennyiségű habosított tejet, a tetejére pedig kb.1 cm magas tejhab kerüljön. Annyi különbség van a cappuccino és a francia tejeskávé között, hogy a francia tejeskávé tejhab nélkül készül.

….a kévé keserű illata körbejár,

S én még egy csókot adok a szádra.”

(Juhász Árpád)